Szerény, szavát csak ritkán hallható ember volt, akinek mindig érdemes volt meghallgatni kritikáit, intelmeit, jó tanácsait.
A fekete-fehér fotografálás mestere volt, országos szaktekintélyével, elismerésével sohasem dicsekedett. Képeit maga keverte vegyszerekkel hívta elő, laborálta mesteri fokon. Többször mondta azt, amit nem tudok mesteri szinten fekete-fehéren megörökíteni, azt nem is érdemes lefényképezni.

Kiállítási képeivel mindig tudott elismerést kivívni magának. Jelentős képanyagot készített Pécs városáról, és Baranyáról.

Élete végéig tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetsége Senior csoportjának és annak összes kiállításán szerepelt képeivel. Hazai és nemzetközi szinten is sikeres volt képeivel.
Pécs városa mindig fontos volt számára. Legnagyobb büszkesége az volt, hogy alapító tagja lehetett a Mecseki Fotóklubnak.